Február 18.-án ismét kimentünk a Sanyával kotorékozni.Gyönyörű idő 10 -12 fok meleg volt, nagyon korán jött a tavasz.Megnéztünk már 8-10 kotorékot egy akácosban de nem találtunk senkit otthon. Eztán egy mély árok oldalában levő kotorék mellett akartunk elmenni és láttuk, hogy teljesen frissen ki van pucolva. Ebben a szezonban először volt "tiszta" ez a kotorék. Kb. 10 éve már egyszer megjártuk ennél a várnál, mivel egy egész napi munka után voltunk kénytelenek otthagyni a rudit. Most sem jártunk sokkal több sikerrel. leküldtük a Sanya kutyáját, azonnal ugatni kezdett. rettenetesen távolról lehetett csak hallani a kutyát. Megpróbálkoztunk az ásással, a föld felső rétege 10 -15 cm mélyen fel volt engedve, de alatta mint a beton, úgyhogy az ásást elvetettük.A kutya négy órát dolgozott lent, mire először kijött. Azonnal megfogtuk, betettük a kocsiba és úgy döntöttünk várunk még egy fél órát kutya nélkül, hátha szerencsénk lesz. Volt is de csak részben. Alig öt perce várakoztunk a kotorék fölött, amikor kinézett a róka, de nagyon rutinosan hátrafordult és észrevett bennünket, majd azonnal visszaugrott a várba. Így ez a napunk is sikertelenül végződött.