Ma a megszokottól eltérően csak egyedül mentem ki kotorékozni, úgyhogy abban bíztam talán nem kell ásni, mivel egyedül ez eléggé körülményes és általában akkor ugrik a róka, amikor az ember kezében nem a puska, hanem az ásó van. Először egy őszi vetésen levő friss kotorékot néztem meg, amit a múlt héten találtam, de akkor nem volt otthon senki. Most viszont nagyobb szerencsével jártam,.............mivel alighogy leengedtem a kutyát, egy kis ásás után azonnal ugatni kezdett. Nem telt el még talán tíz perc sem, éppen "hallgatóztam" guggolva a kotorék előtt, amikor mint a villám kiugrott a róka. Szerencsére sikerült egy lövésből meglőni, az igaz, hogy még futott vagy 50 métert, nyomában a másik kutyával,  mire eldőlt a szép szuka róka.

Megnéztem még pár kotorékot, sajnos máshol nem találtam otthon senkit a nap folyamán, de nem lehetünk telhetetlenek, majd legközelebb.

Fotók a fotoalbumban, a dolgozó terrierek cím alatt.