Február 24.én újra a területen talált bennünket Diana, ismét kotorékoztunk. Három várat megnéztünk már, mire eljutottunk a "dusnoki akácosig". Ez egy mezei út, amelynek mind a két oldalában kotorékok vannak. Az első várban semmi, a másodikban azonnal ugatott a kutya. Ebből a várból az idén már kivettünk egy alkalommal két borzot, tavaly pedig, egy másikat. Most is sikerrel jártunk. Három "alig" gödröt kellett ásnunk, mire a végén találtuk a lakót, a kutyával. Nagyon gyorsan változtatta a helyét a borzas, amíg nem láttuk mi van lent addig nem is voltunk biztosak a lakó személyét illetően. Évekkel ezelőtt ebben a várban már találtunk egyszerre rókát és borzot is. Most "csak" egy süldő borz volt otthon.......vesztére.