A vidékfejlesztési miniszter 126/2013. (XII. 17.) VM rendelete a Magyar Közlöny december 17-ei, 212. számában jelent meg, a rendelet szövege letölthetőitt, a mellékletek megtalálhatók a Magyar Közlönyben,itt.

A jogszabály rendelkezései nem vonatkoznak a hatálybalépést – január 17-ét – megelőzően vadászvizsgára jelentkezett vizsgázókra.

A tanfolyam időtartamát a rendelet pontosan 100 órában határozza meg, az előadások látogatásáróljelenléti ívet vezetnek majd. Az 70 elméleti órának legfeljebb 20 százalékáról lehet hiányozni, a 30 gyakorlatiról – amelyeken egyszerre legfeljebb 30-an vehetnek részt –egyáltalán nem. Az előadásokonkorszerű technikát kell alkalmazni a prezentációkhoz, emellett pedig szemléltetőeszközöket, például trófeákat kell használni. A tematika összességében fedi a vizsgán korábban számon kért tudást (a részletes követelményeket a rendelet tartalmazza). A gyakorlati képzésnek része a lőgyakorlat, valamintigazolt részvétel egy apróvadas és egy nagyvadas jellegű vadászterület vadgazdálkodási és vadászati berendezéseinek komplex bemutatóján.

Az elméleti vizsgának továbbra is előfeltétele a sikeres gyakorlati. A golyós lövészet egyszerűbb, míg a sörétes nehezebb lett. Az írásbeli elméleti vizsgán továbbra is 50 kérdésből álló tesztet kell kitölteni, ám a korábbi 38 helyett már 40 a legkevesebb helyes válasz, ami szükséges a sikeres vizsgához, és a 60 helyett 50 perc áll rendelkezsére. Emellett 10 vadászható faj vadászati idényét kell helyesen leírni; ez a vizsgarész akkor lesz eredményes, ha legalább 9 kérdést hibátlanul válaszol meg a vizsgázó. A szóbelinugyanúgy lesz képfelismerés és tételhúzás, de ez a rész érdemben nem változik.

A vizsgabizottság háromtagú lesz, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH), a vadgazdálkodásért felelős miniszter és az Országos Magyar Vadászkamara jelöl ki egy-egy személyt. Elnöke a megyei kamara titkára, tag az illetékes vadászati hatóság képviselője, illetve egy az Országos Rendőr-főkapitányság által kijelölt személy.A testület minden tagjának rendelkeznie kell felsőfokú szakirányú végzettséggel.

(Érdekesség, hogy a szakmai gyakorlat igazolására a fegyvertani ismeretek oktatása esetén a rendőrhatóságnál a lőfegyverek használatával vagy kezelésével folyamatosan eltöltött 5 éves időszak fogadható el. Így fegyverismeretet gyakorlatilag csak nyugalmazott vagy állományban lévő rendőr oktathat.) A vadászvizsga díja húszezer forint lesz, a ragadozó madárral vagy íjjal való vadászathoz a kiegészítő vizsga ennek felébe kerül majd. A vizsgakérdéseket az OMVK állítja össze és a szakminiszter hagyja jóvá.

És végül, de nem utolsó sorban: a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól szóló 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet kiegészül egy újabb ponttal:

13.3.4.1. Vadászvizsgát megelőző tanfolyam szervezése iránti kérelem 500 000

A tanfolyamszervezőknek tehát félmillió forintot kell befizetniük, hogy a NÉBIH befogadja a kérelmüket.

Az október végén megjelent tervezethez képest (ennek fontosabb pontjait összefoglaltuk) a következő érdemi változások találhatók a rendeletben:

   – a vadászvizsga bizottság tagjait, elnökét a megjelent vizsgázók száma alapján vizsgáztatási díj illeti meg, amely a vadászvizsga bizottság tagjai esetében vizsgázóként az  1 vizsgázóra eső vizsgadíj 10 százaléka, a  bizottság elnöke esetében az 1 főre eső vizsgadíj 15 százaléka;

   – tanfolyamszervező saját maga is elláthatja a tanfolyamvezetői feladatokat, amennyiben magánszemély, ezt a rendelet nem köti semmilyen képesítéshez;

   – a NÉBIH által legfeljebb öt évre kiadott tanfolyamszervezési engedély mégsem lesz megújítható, lejárta előtt újat kell kérelmezni (tehát ismét 500 ezer forintot kell fizetni),

   – a tematikában külön szerepel a lőtt sérülések ellátása;

   – szintén külön kiemelték a fegyverismeretet és a ballisztikát.